Partnerségben a könyvtárral


2018/10/26
In Partnership with Libraries címmel került megrendezésre a Cselekvő közösségek – aktív közösségi szerepvállalás projekt (EFOP-1.3.1-15-2016-00001) II. nemzetközi tudományos konferenciája 2018. október 15–16-án, Debrecenben.



 

Az Országos Széchényi Könyvtár szervezésében megvalósult esemény fókuszában a könyvtárak közösségépítő szerepe állt, ugyanakkor bemutatta a projekt eddig elért eredményeit, kutatásokat, fejlesztéseket, illetve a kulturális terület legfontosabb trendjeit.  Az előadók között szerepeltek a könyvtári, a múzeumi, közművelődési terület neves hazai, határon túli és külföldi szakértői, többek között Nagy-Britanniából, Olaszországból, Finnországból, Lengyelországból, Horvátországból, Romániából és Ausztriából. A konferencia két napján a 240 résztvevő 31 előadás, bemutató, valamint kerekasztal-beszélgetés keretében ismerkedhetett meg a hazai és külföldi innovációkkal, jó gyakorlatokkal.

A konferenciát az Emberi Erőforrások Minisztériuma részéről Dr. Vitályos Eszter európai uniós fejlesztéspolitikáért felelős államtitkár, az Országos Széchényi Könyvtár részéről Dr. Tüske László főigazgató, a Szabadtéri Néprajzi Múzeum Múzeumi Oktatási és Módszertani Központ részéről Nagy Magdolna megbízott igazgató, az NMI Művelődési Intézet Nkft. részéről pedig Kárpáti Árpád, a Kiemelt Programok igazgatója nyitotta meg.

Dr. Vitályos Eszter államtitkár köszöntőjében elmondta, hogy a projekt célja a közösségépítés és -fejlesztés elősegítése a települések és kulturális intézmények számára biztosított szakmai-módszertani támogatás révén, amelynek legjobb eszközei a képzések, a szakmai műhelyek, a konferenciák és a közösségfejlesztő mentorhálózat.

Dr. Tüske László főigazgató köszöntötte a konferencia előadóit és résztvevőit, köztük a plenáris ülés előadóit: dr. Arapovics Máriát, a Cselekvő közösségek – aktív közösségi szerepvállalás projekt szakmai vezetőjét, a konzorciumvezető Szabadtéri Néprajzi Múzeum részéről, aki a köszöntőket követően ismertette a közösségfejlesztő szakmai módszertani fejlesztéseket és kutatásokat a kulturális területen; Pier Luigi Sacco professzor urat, a milánói International University of Languages and Media Egyetem Gazdaságtan, Marketing és Kreativitás Doktori Program igazgatóját, aki előadásában a könyvtárakat mint társadalmi hatású színtereket mutatta be és Neil Fitzgerald urat, a British Library digitális tudással foglalkozó osztályának igazgatóját, aki rámutatott, hogy a könyvtáraknak a digitális gyűjteményeik használatát nemcsak lehetővé kell tenniük, de támogatásukról kell biztosítaniuk bárkit, aki ezeket izgalmas és innovatív módon kívánja felhasználni.

Dr. Tüske László főigazgató elmondta: a szakemberek már 2007-ben úgy látták, hogy a könyvtárak az elkövetkező évtizedben paradigmaváltás előtt állnak, hiszen szolgáltatásaik egyharmadrészt alapulnak majd a hagyományos nyomtatott vagy fizikai anyagokra, és kétharmadrészt az elektronikus információkra vagy szolgáltatásokra; ugyanakkor a könyvtári trendek között kiemelt figyelmet érdemel a közösségi hozzáférés. Dr. Bartos Éva, a Könyvtári Intézet korábbi igazgatója fogalmazta meg: a Cselekvő közösségek projekt keretében is szembesülhetett a szakma azokkal az elvárásokkal, melyeknek megfelelően a könyvtáraknak és könyvtárosoknak folyamatosan új helyzetekben, új szerepekben kell helytállniuk.

Nagy Magdolna, a Szabadtéri Néprajzi Múzeum Múzeumi Oktatási és Módszertani Központ megbízott igazgatója hangsúlyozta, hogy a Cselekvő közösségek – aktív közösségi szerepvállalás projekt, melynek keretében a konferencia megrendezésre került, a kulturális terület három nagy intézményének – korábban példa nélküli – összefogásával valósul meg. Röviden összefoglalta a projekt elmúlt két évben elért eredményeit, rávilágítva a módszertani fejlesztések, mintaprojektek és a kulturális közösségfejlesztő mentorhálózat szerepére.

Kárpáti Árpád, az NMI Művelődési Intézet Nkft. Kiemelt Programok igazgatója a szervezet országos szakmai-módszertani szolgáltatásairól, valamint a projektben vállalt konkrét feladatairól beszélt. Beszédében kiemelte a kapcsolódó kutatások, képzések, valamint a módszertani anyagok fejlesztésének szükségességét és jövőbeni hasznosítását.

A konferencia két napján az együtt gondolkodás fókuszában az intézmények közösségfejlesztő, közösségépítő szerepe, illetve az ezt támogató online és offline módszerek, jó gyakorlatok prezentálása állt. A számos szekcióelőadás során érintették azokat a sarkalatos területeket, amelyek mentén a fejlesztések a nemzetközi trendekkel összhangban elengedhetetlenek – mint pl. digitalizálás – online közösségek, olvasásfejlesztés, közösségépítés-fejlesztés, korszerű térszervezési megoldások adaptálása. Megismerhették a résztvevők a projekt keretében lezajlott Kulturális intézmények reprezentatív felmérése kutatás eredményeit, illetve kerekasztal-beszélgetésre is sor került a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) nyerteseivel, akik számára a Cselekvő közösségek projekt szakmai és módszertani támogatást nyújt. A szekciókban a projekt keretében fejlesztett kiscsőszi, tiszanánai, salgótarjáni, kiskőrösi mintaprojekteket is bemutatták a szervezőik.

A kihívások megválaszolásának, köztük a közösségek létrehozásának, patronálásának, fejlesztésének számos, vagy inkább számtalan módja lehetséges a kulturális intézményekben. A közösségépítés, közösségfejlesztés témaköre – mint a projekt alapvető célkitűzése – mindkét napon helyet kapott a szekcióülések sorában. E szekcióban is számos külföldi, határon túli és hazai jó gyakorlatot ismerhettünk meg, köztük a brit Tyne & Wear Levéltárak és Múzeumok példáján keresztül a sikeres közösségi múzeumot; a marosvásárhelyi Teleki Téka munkáját; azt, hogy miképp képezik a rijekai városi könyvtár erősségét az önkéntesek; kortárs közeget Sepsiszentgyörgyön vagy éppen a közművelődést a Végeken – Nagyszebenben.

Dr. Gombos Péter kutató arra kereste a választ, hogy az olvasás magányos műfaj-e, vagy éppen alapot adhat egy közösség létrejöttéhez? Ehhez kapcsolódott az Olvasásfejlesztés közösségformáló ereje szekció valamennyi előadása, kezdve a biblioterápia lehetőségeivel, folytatva az iskolai könyvtárak szerepével.

A korszerű kulturális intézményekben alapvetően fontos az intelligens tanulási környezet megteremtése, ezt a témát járta körül a Kulturális intézmények épülete, mint közösségi tér szekció, két debreceni és egy győri jó példát is bemutatva.

A projekt egyik kiemelt témája az esélyegyenlőség, így a kulturális intézmények szociális funkciója, ezen intézmények sajátos lehetőségeinek, eszközeinek számbavétele. E szekcióban két külföldi és két magyar jó példa került bemutatásra. Nagy érdeklődés kísérte mind a nagykanizsai könyvtár roma közösségeket célzó esélyteremtő kezdeményezéseinek ismertetését, mind az észak-szolnoki kistérségben megvalósult fejlesztések eredményeiről a beszámolót. Rendkívül inspirálóvolt a finnországi Tampere városának új szolgálati modellje is, a Jóléti Központ, amelyben a könyvtár együttműködik az ifjúság- és családsegítőkkel, ápolónőkkel és orvosokkal is. Aktivizálás, integrálás, partnerség volt a címe a lengyel kolléga előadásának, amelyben azt mutatta meg, hogy hazája közkönyvtáraiban hogyan válthatók cselekvésre ezek az absztrakt fogalmak.

Megkerülhetetlen téma az online közösségek építése, digitális szolgáltatások biztosítása a kulturális intézményekben. Az alsóőri UMIZ Infocentrum közösségfejlesztési gyakorlatai vagy a helyismeret közösségépítő szerepének csíkszeredai példája kitűnő ötleteket adott a hallgatóságnak. Fontos azonban képezni a jövő nemzedékének pedagógusait is, – akik a kulturális intézmények által nyújtott, a felelős és aktív állampolgársághoz nélkülözhetetlen információkhoz való hozzáférést oktatják – fejleszteni szemléletüket, megismertetni velük az IKT alapú kooperatív módszertani megoldásokat a nonformális és informális tanulási térben. A Budapesti Műszaki Egyetem tanszékvezetői ebbe a munkába engedtek bepillantást.

A konferencia előadásai egyértelműen rámutattak arra, hogy a technológia és a digitális világ  térnyerésével a művelődési, olvasási szokások folyamatosan változnak, emiatt a kulturális intézmények szerepének is át kell alakulnia. Nemcsak a könyvtáraknak és könyvtárosoknak, de mindhárom terület kulturális szakembereinek folyamatosan új helyzetekben, új szerepekben kell helytállniuk. Meg kell találniuk a módot arra, hogyan lehet egy elmagányosodott világban a kultúra lehetőség a közösségfejlesztésre és közösségépítésre, felhasználva a 21. század digitális lehetőségeit is.

A Debrecenben megrendezett eseményre a Cselekvő közösségek – aktív közösségi szerepvállalás EFOP-1.3.1-15-2016-00001 kiemelt projekt – amelynek megvalósítói a Szabadtéri Néprajzi Múzeum Múzeumi Oktatási és Módszertani Központ, az NMI Művelődési Intézet Nkft. és az Országos Széchényi Könyvtár – keretében került sor. A konferencia társszervezői a Szabadtéri Néprajzi Múzeum Múzeumi Oktatási és Módszertani Központ és az NMI Művelődési Intézet Nkft.

A konferencia előadások power point -és hanganyaga hamarosan elérhető lesz a projekt honlapján: cselekvokozossegek.hu